A BME tájékoztatója: a  vízhajtású autóról

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tájékoztatja a közvéleményt, hogy az egyetemünk két docense által kiadott szakvéleményeket megtévesztő módon használja fel a Vízenergia Alapítvány, amely társadalmi célú hirdetésekben kéri az adófizetőket, hogy adójuk 1 %-ával is támogassák működését.

Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet arra, hogy az alapítvány által kitűzött célok ("... a víz nukleáris energiájának hasznosítása a robbanómotorok, kazánok, sugárhajtóművek, áramtermelő aggregátorok stb., üzemeltetésében.") megvalósíthatóságát, vagy az ilyen elven készített berendezés működőképességét igazoló szakvéleményt sem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, sem munkatársai nem adtak ki. Ezzel szemben a munkatársaink által készített szakvélemények rámutatnak a célkitűzések indoklásának megfogalmazásában a természettudományos képtelenségekre.

Tekintettel arra, hogy az írott és elektronikus sajtóban már több cikk, interjú egyoldalúan, világszenzációnak állította be Gróf Spanyol Zoltán találmányát, a "vízhajtású autót", kérjük a médiát, hogy álláspontunkat hozzák nyilvánosságra. További részleteket a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem PR Irodájától kérhetnek, illetve ezen az oldalon találhatnak.

Budapest, 2006. április 23.

---

Nézzük, hogy a minket tájékoztató médiumok mivel segítik az eligazodásunkat hogyan vezetnek meg minket:

Sajnos a lista nem teljes...

---

Azok akik szeretnének saját maguk eligazodni e témában  egy kis gyüjtemény:

Olvassa  el  a szabadalmi leírást!
(DE PS 36 30 345 A1) a bővebb 20 oldal terjedelműt, vagy a
(DE PS 36 30 345 C2) a rövidebb 6 oldal terjedelműt.

Ha a német nyelv netán fárasztaná a tisztelt olvasót, elég rátekinteni a három ábrára, a bennük elrejtett rengeteg információ kedvéért. Egy szokásostól eltérő méretű gyufásdoboz szabadalmi leírásában bonyolultabb ábrákat találni - összetettségében talán egy Karinthy találmány - paródiájára emlékeztet leginkább: egy doboz oldalán van egy gomb, amit meg lehet nyomni, mire a másik oldalán kipattan egy gomb, mit ugyancsak meg lehet nyomni. Gróf Spanyol Zoltán szabadalmában a második gomb kipattanásakor felszabadított energiával nyomjuk be az első gombot, a fennmaradó energiával (ún. szabad energia) pedig megoldjuk az emberiség energia gondjait.

Egy rádióriportban és a Magyar Televízió honlapján a szerző saját szavaival mondja el ugyanezt. A feltalálónak van egy kb. hatvan perces begyakorolt szövege, amit képes egyedül is felmondani, de ha módjában áll, megfelezi a riporterrel. A televíziós honlapon ezen kívül egy valódi robbanómotorra emlékeztető kép is látható, de ennek semmi köze Spanyol úr találmányához.

Érdemes elolvasni a BME szakvéleményeit. Dr. Kálmán Péter fizikus szerint a kifejtett részben a terminológián kívül nincs semmi új, egy vízbontáson alapuló elektromos autóról szól, de esetleg a műszaki megoldás során sikerülhet valami hatásfok javítást elérni. Bevallja a vélemény írója, hogy a személyes megbeszélések csak növelték kétségeit. Dr. Palkovics László egyetemi tanár a gépjárművek szakértője kereken elutasítja a szabadalom hasznosítását, mivel az a fizika alapvető törvényeit hagyja figyelmen kívül.

A bemutatott gyűjtemény legtalányosabb darabja a Miskolci Egyetem két szakértőjének (dr. Pirkó József és dr. Nánási Tibor) támogató nyilatkozata. Mintha csak egy  szakmailag képzetlen ámuló riportert hallanánk, úgy visszhangzik véleményükben a feltaláló hivatkozása a szabadalmi eljárás egzaktságára, a nem publikus rész megalapozottságára. A döntő mondat a szakvélemény f) pontja: „A folyamatok a vízbontás során nem minősíthetők I. fajú Perpetuum mobile-nek, mivelhogy az előégési folyamatok során a motorhengerben lejátszódó gerjesztési disszociációs jelenségek kvázi-plazmafizikai jelenséggel is párosulnak.” Valóban nem a folyamatok minősülnek örökmozgónak, hanem a találmány egésze, a vízzel hajtott motor. Jó lenne tudni, mi nevezhető kvázi-plazmafizikai jelenségnek – erre már nem érvényes az energia-és anyag-megmaradás törvénye? A víz önmagának szolgáltatja a plazma-állapot eléréséhez szükséges energiát, amely plazma állapotban felszabaduló energia részben termeli a plazmát, részben hajtja a motort, majd végül távozik a rendszerből az egyetlen szereplő, a víz? Minősített szakemberek keze közül nem szabadna, hogy kikerüljön ilyen vélemény!

Ezen kívül további rejtély nincs. A szakvéleménnyel megtámogatott gróf szövegét kritikátlanul ismétli el a média, legyünk azonban pontosak csak azon szerkesztők és riporterek, akik biztosan nem felelnének meg a középszintű fizikai érettségin sem. A média által ismertté tett feltaláló szorgalmasan házal és ellenvetést nem tűrően agitál a vízautó mellett. Előadásain nem hagyja ki a "katalizátorokat", hivatkozik a külföldi elismertségére, mondja mindezt szélsőségesen hazafias retorikával. A meggyőzéshez nem riad vissza arcátlanul állítani, hogy találmányát az "oroszok ellopták". Ennek igazolására egy orosz plazmavágót, mutat be előadásain. Ez egy ideális eszköz az örökmozgója népszerűsítéséhez, a hatásfok számítások nehézkessége miatt pedig senki sem fog állításainak igazságtartalmán elgondolkodni. Érdemes megjegyezni, hogy a plazmavágót is szabadalmi oltalom védi. Azért orosz, mert milyen legyen az, aki egy gróftól lop; a lényeg azonban az, hogy ki képes fejben megbecsülni, hogy percenként hány gramm vas megolvasztása esetén gazdaságos a 2,5 kW-os eszközt használni.

---

Kapcsolódó írások:

Tóth András: A plazma fogalma, keletkezése és tulajdonságai

Definiciók a wikipedia oldalairól:


Ronald DeLorenzo: A hidrogén, mint üzemanyag (Magyar forditás: Lente Gábor, 2004.)


Kapcsolódó cikkek a magyar sajtóban:

---

Ami már működik....

---

Részlet Härtlein Károly 2004-es Budapesti Szkeptikus Konferencián elhangzott előadásából:

...2004 nyarán az MTV és az MTA kötött egy együttműködési szerződést. Ennek értelmében az MTV és az MTA közösen lép fel az áltudományok ellen. Jó volt ezt látni és hallani. De az örömöm nem tartott sokáig. A megújult MTV honlapon ott, ahol régebben a fórum volt, most horoszkóp van! 2004 októberében a Napi Mozaik magazin műsor is csalárdul elárulta az ügyet! Egy régi ügyet vettek elő, gróf Spanyol Zoltán 1986-ban szabadalmaztatott vízhajtású autóját. 100km egy liter vízzel, hangzott el a beharangozóban. Az adás szerkesztői nem kezdők, mégis olyan tájékozatlanságról tettek tanúbizonyságot, amely egyenesen ijesztő. A több mint negyedórás műsorblokkban a feltaláló valótlan állításait ámulva hallgatták a műsorvezetők. „A víz izotóp anyag”, mondta Spanyol Zoltán, az ilyen mondatok után középiskolai feleletre egyértelműen az elégtelen osztályzat jár. Ha már a középiskolai kémia és fizika tantárgy alapfogalmaival nincsenek tisztában, legalább azt tudhatták volna, hogy a szabadalmi oltalommal rendelkező dolgoknál nem feltétel a működőképesség. Ezt a szabadalmi hivatal ugyanis nem feltétlenül vizsgálja.  A műsorban bemutattak egy teljesen más elven működő, fejlesztési stádiumban lévő modellt. Ez az autó cseppfolyós hidrogén gázzal üzemel, (amelyről tudjuk, hogy heves hőtermelő kémiai reakció során képes vízzé elégni) és égésterméke vízgőz. Spanyol Zoltán autójának a hajtóanyaga víz, és érdekes módón az égésterméke is víz. Rejtélyes módon, a hideg csapvíz meghajtja az autót, közben gőzzé válik. Valószínűleg, azután érthetjük meg ezt a folyamatot, ha majd sikerül a hajunknál fogva felemelni magunkat....