Mennyire veszélyes a sérült fűtőelemek eltávolítása Pakson?

Elhangzott 2006. október 3-án

2006. október 4., szerda 8:46

896 olvasás

Majd négy esztendeje karbantartás közben baleset történt a Paksi Atomerőműben. A világon eddig nem tapasztalt rendellenesség megoldására mostanra dolgoztak ki megfelelőnek tűnő módszert orosz szakemberek.

hirdetés

A kockázatokról beszélgetett a Háttér keddi adásában Illés Zoltán egyetemi tanár, környezetvédelmi szakember és Aszódi Attila, a műegyetem nukleáris technikai intézetének igazgatója, egykori miniszteri biztos. - Leállították a kettes blokkot, hogy majd a helyreállítási munkálatokat elkezdjék. Ez a kiemelést jelenti. Mekkora kockázata van a kiemelésnek? - Az emberiség történelmében és az atomenergia elmúlt száz év történetében soha nem volt ilyen súlyos üzemzavar sehol sem – mondta Illés Zoltán. - A csernobili robbanásnál is súlyosabb? - Én azt mondom, hogy ilyen fajta nem volt. Súlyos üzemzavar ennek a hivatalos elnevezése, ami történt, ilyen típusú nem volt az elmúlt száz évben az atomenergia történetében. Semmifajta tapasztalat nincs, hogy egy ilyet hogyan kell kezelni. Ki kellett kísérletezni valami olyan elhárítási módozatot, technológiát, amire előzmény nincsen. Óriási kockázata van annak, amit művelnek. Ugyanis van egy olyan jelenség, amelyet egybeégésnek hívnak. A tartályban, amelyben most ott vannak ezek a fűtőelemek, a közel négy tonna dúsított uránércből négy kilogrammnyi mennyiség egy kupacban áll, és ne adja Isten, hogy előálljon az a helyzet, amelynek következtében egy egybeégés folyamata történik. Ilyen egybeégés az Egyesült Államok egyik atomerőműve esetében már történt, aminek a következménye, hogy először is 100 Celsius fokon, ha megvan ez az egybeállás, ez az összeégés folyamata, elforr a víz, ezer fok felett hidrogénre és oxigénre bomlik, robbanóelegyet alkot, ugyanakkor, ahogy a hőmérséklet emelkedik, az uránérc folyékonnyá válik, és mint legnehezebb fém keresztülmegy betonon, acélon, mindenen, és elindul a Föld középpontja felé. Nem ez a probléma, hanem az, ahol vizet érint, ezen a hőmérsékleten hidrogén és oxigénre vízbomlás történik, a hidrogén pedig mint egy kráterből újból és újból vulkánszerűen kilöki magából a radioaktív anyagokat. Ennél az esetnél, Paks esetében nukleáris robbanás soha nem következhet be, ugyanakkor ez a kráter jelenség, ez az egybeégés folyamata, ez a hidrogénrobbanás nagyon nagy kockázattal előfordulhat. Ezt a jelenséget úgy hívják, hogy Kína-szindróma, mert ott az Egyesült Államokban, amikor ez bekövetkezett, azt mondták, hogy átmegy a folyékony urán a Föld másik feléről oda, ahol Kína található. Ez a kockázat jelen pillanatban, méghozzá azáltal, hogy robotkarokkal meg akarják fogni ezeket a fűtőelemeket, amelyek töredezettek, egy másik karral meg át akarják ezeket metszeni, el akarják vágni. Szilárd anyagról lévén szó, nem könnyű a vágási folyamat, rázkódás, remegés. Ne adja Isten, hogy ez bekövetkezzen! - Aszódi Attila szerint is kockázatos, veszélyes a kiemelés? - Sajnos, azt kell mondjam, hogy ami itt elhangzott, abszolút távol áll a fizikától és a természettudomány legfontosabb törvényeitől. Azzal kezdeném, hogy van ilyen jellegű tapasztalat, hiszen sérült üzemanyaggal több helyen, Amerikában, Oroszországban is kellett már dolgozni a nukleáris szakembereknek, tehát az, hogy sérült üzemanyagot kell megfogni, azzal manipulálni, eltenni valahova, ezzel kapcsolatban nagyon nagy tapasztalat van a világon. Ezt egyébként nagyon jól lehetett látni azon a hozzáálláson, ahogy az orosz szakemberek nekiálltak az egész műveletnek – mondta Aszódi Attila. - Hol történtek ilyen sérülések? - Történt az USA-ban, történt Oroszországban is olyan kutatóreaktorban, illetve egyéb reaktorban üzemzavar, illetve baleset, ami üzemanyag-sérüléshez vezetett. - Aszódi úr, ön blöfföl! – mondta Illés Zoltán. - Nem, nem blöffölök. Olvasson utána az interneten, meg fogja találni, van ezzel kapcsolatban tapasztalat – válaszolt Aszódi Attila. Egyébként a legnagyobb tapasztalat maga az egyesült államokbeli, ahol nem történt meg a Kína-szindróma, az csak egy jó kis hollywoodi fogás volt, hiszen a '79-es baleset előtt 12 nappal jelent meg a Kína-szindróma című film, ami utána elég nagy sikert aratott, és megfelelően nagy hisztériát tudott kelteni. Nem igaz az, hogy nincsen tapasztalat. - De a baleset megtörtént, az nem volt hisztéria? - A baleset megtörtént, aminek egyébként szintén nem volt számottevő környezeti kibocsátása és környezeti hatása. Az, hogy óriási kockázat van, és ez az egybeégés, amit ön említ, sem magyarul, sem angolul ezt a kifejezést még nem találtam meg a szakirodalomban. - Olvassa el az interneten – mondta Illés Zoltán. - Ne vicceljen, ez nem így van Illés úr, egyszerűen nem létezik az a jelenség, amit mond. Ennek a sérült üzemanyagnak ma a tisztítótartályban néhány vasalónyi hőteljesítménye van, minden háziasszony tudja, ha kiteszi a vasalódeszkára a vasalót, akkor az ott nem fog megolvadni, pedig a vasnak körülbelül fele akkora az olvadáspontja, mint az uránnak. Tehát, nincsen az a jelenség, amiről ön beszél, és itt nem áll fenn annak a veszélye, hogy hidrogénrobbanás történik, az a kráter, vagy vulkánszerű dolog, amit mond, egyszerűen nem létezik, nincsen ilyen. Nem ez a dolognak a kockázata. Mindig is azt mondtam, hogy ennek a műveletsornak a környezetre nézve nincsen számottevő kockázata. Egy tényező van, amire nagyon oda kell figyelni, ez a munkát végző embereknek, a magyar és az orosz szakembereknek a sugárvédelme. Ott sem arra kell számítani, hogy adott esetben olyan nagy dózisok következhetnek be, amelynek közvetlen egészségkárosodás a következménye, de az ő esetükben nagyon kell figyelni arra, hogy a dóziskorlátokat betartsák. Egyszerűen azért, mert minden egyes olyan esemény, ami dóziskorlát túllépéssel jár, az hír lesz a sajtóban, és ennek kapcsán ehhez hasonló butaságokat el lehet mondani a sajtóban. Tehát, a környezet, a lakosság nincsen veszélyben, három és fél év állt rendelkezésre a paksi szakembereknek és az orosz szakembereknek arra, hogy ezt a műveletsort előkészítsék. Egyébként a sajtó képviselői úgy tudom, hogy a múlt héten járhattak lent a paksi reaktorcsarnokban, én magam is megnéztem azokat a készülékeket, amelyeket előkészítettek, amelyekkel ezeket a műveleteket végezni fogják. A paksi II-es blokk leállt, a kollegák előkészülnek arra, hogy ezeket a műveleteket elvégezzék. Az a dolguk, hogy nyugalomban, a lehető legnagyobb biztonsággal ezt a műveletsort a következő hetekben, egy-két hónapban végrehajtsák. Ne keltsünk hisztériát, ne hiszterizáljuk a magyar közvéleményt! - Ön azt állítja, hogy a radioaktív sugárzásnak nincs az élő szervezetekre hatása – reagált Illés Zoltán. - Én ezt nem mondtam, mindamellett, hogy minden élő szervezet, ön is, a mai napon is természetes sugárzásnak volt kitéve, aminek nincsen káros hatása, és olyan... - Ki mondta, hogy természetes, ez nem természetes, uram! - ... de a paksi üzemzavarral kapcsolatban nem volt olyan kibocsátás, ami összemérhető lenne a természetes háttérsugárzással, tehát nincsen ez az effektus. - Ha cinikus akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy kifejezetten jó, hogy van egy súlyos üzemzavar, az ott dolgozó munkások sugárterhelést fognak kapni, és a lakosság meg megkapja azt a plusz terhelést, ami kifejezetten egészségjavító? - Sosem mondtam ilyet, és a lakosság nem fog számottevő, mérhető többletdózist kapni ebből a helyreállítási munkából – mondta végül Aszódi Attila.

Gadácsi János

Kapcsolódó linkek:
	Elkezdődhetnek a kettes blokk helyreállítási munkálatai Pakson
	104 százalékon a paksi négyes blokk
	Megállapodtak a bérekről Pakson
	Atomerőmű: a többség egyetért

Cikk küldése	Hírrendelés	Nyomtatható verzió
Hozzászólás a fórumban