Színterápia


Mindannyian tapasztaljuk, hogy a különböző színek különféle hangulatokat váltanak ki belőlünk. A színterápiában a színek gyógyító, stimuláló hatásait használjuk ki. A színek gyógyító és közérzetjavító hatása megsokszorozódik a színterápia használatával. Pótolja az elveszett energiát, javítja a memóriát és az ellenállóképességet, oldja a stresszt, enyhíti az emésztési panaszokat, élénkít, frissít, fiatalít. A színterápia harmóniát teremt lekünkben, és nyugalmat hozhat számunkra. Az alábbiakban a legjelentősebb színek jelentését és hatását olvashatják. Hollwich (1964), Tilgner (1967) és Dieckhuss (1974) foglalkozott a színes sugárzásnak az emberi vízháztartásra, cukoranyagcserére, köztiagy-és agyalapimirigy-rendszerre, a vér összetételére, a hormonanyagcserére, a vegetatív idegrendszerre, és a máj anyagcsere folyamataira gyakorolt hatásaival. Bebizonyították, hogy a színes fémek és a színes környezet is az élő szervezetben kísérletileg igazolható különböző reakciókat váltanak ki. Így az ultraibolya sugarak teljesítményfokozó hatásúak, a vörös véráramlást fokozó hatása a nem közvetlenül sugárzott bőrfelületeken is megnyilvánul. Számos patológiás jelenség keletkezését leírták különböző színes környezet sugárzásártalmaként.

Bár a színeknek az emberi szervezetre gyakorolt hatásával kísérletekkel alátámasztott bizonyítását csak az 1900-as években kezdték meg, a színek terápiás hatóerejét már az ókori egyiptomiak, görögök is tudatosan alkalmazták. Panaszoktól függően a betegeket olyan helyiségbe fektették, melynek ablakait színes, főként piros, kék vagy ibolya színű anyagokkal takarták be. A kívülről jövő napsugarak rezgései ezáltal új minőségre tettek szert, s pozitívan hatottak az adott betegségre a test, lélek és a szellem területén is. A színterápiában alapvető feltétel, hogy tiszta színeket használjunk. A legtisztább színfrekvenciák természetes úton jöhetnek létre, és mindenki által hasznosíthatók. Színterápiás módszernek nevezhetjük azt, amikor elmerülünk a természet színeinek megfigyelésében, egy-egy virág, fa, kristály, a barna föld, a napfelkelte narancsszínében, a kék ég és a tenger, illetve a folyók vizében tükröződő fényekben.

Nézegethetünk színes festményeket, képeket, esetleg magunk is festhetünk hangulatunknak megfelelő színekkel. Környezetünket, lakásunkat, bútorainkat, tárgyainkat is rendezhetjük tudatosan, ismerve az egyes színek jelentését és hatását. Ruháink színével is harmonizálhatjuk diszharmónikussá vált szerveinket, lelkünket. Ételeinket, italunkat a hangulatunknak, egészségünknek megfelelő színű zöldségekből, gyümölcsökből válogathatjuk össze. Régi korok emberei fehér lepedőbe csavarták betegeiket, és kitették a napra, hogy a fehér fény összes színt magában hordozó energiáját kihasználva harmonizálja az embert. Ezeken a módszereken kívül alkalmazható például a megfelelő szín belső látás útján történő vizualizációja, a szín imaginatív belélegzése, színnel való imaginatív zuhany, a megfelelő színű energetikai burok vizualizációja.

Piros/Vörös
Éppúgy lehet az élet, mint a halál jele; mindkét esetben a vérrel asszociálható. A nemiség szimbóluma, a libidó színe. Aktivizál, élénkít, lendületesebbé, intenzívvé tesz. A renyhe és redukáló folyamatokat új lendületbe hozza, erősíti a gondolkodást.

Kék
Az égbolt, a tenger színe; a megfoghatatlanság, a végtelenség, a transzcendencia szimbóluma. Az intellektus, az elmélkedés, a megnyugvás kifejezője, amely a képzelet és a szürrealitás világához is kapcsolódhat. Megnyugtat, fékez, koncentrálásra késztet, hűt. A rendellenes és gyulladásos folyamatokat rendbe hozza, csillapítja és tisztázza.

Sárga
A világos- vagy aranysárga a hit, a jóság, az intuíció, az intellektus színe. Erősítő, tonikus hatású, megnyit, felderít. Erősíti a túl gyenge folyamatokat, feloldja a gyengeséget, erősíti az idegeket.

Zöld
A tavasznak, a természet megújulásának, a növekvő életnek a kifejezője. Különösen az örökzöld növényekhez kötődik termékenységi és halhatatlanságot kifejező szimbolika. Lehet a fiatalság, a remény, a boldogság, ugyanakkor a változás az átmenetiség, a féltékenység jelölője. Lehet az éretlenség, a tapasztalatlanság és naivság jelképe. Kiegyensúlyoz, feloldja a feszültésget, megnyugtat. Csillapítja a feszült és fájdalmas folyamatokat, mély nyugalmat nyújt.

Narancssárga
Átmeneti szín a piros és a sárga között; a szellem és a libidó egyensúlyát jelképezi. Kinában és Japánban a szeretet és a boldogság színe. Segíti a felépülést, élénkít, felmelegít, izgat.Oldja a görcsös folyamatokat, derűsebbé tesz.

Ibolyakék
Inspirál, nyugtat. Csökkenti az idegfeszültséget, oldja az idegi ingereket, enyhíti a fájdalmat.

Lila
A mértékletesség színe. Egyensúly a föld és ég között (a hajnali és az esti ég színe), az értelem és a vágy, a bölcsesség és az érzelmek között. Jelenthet intelligenciát, tudást, vallási áhítatot.

Barna
A föld színe, ebből adódik anyaság karaktere. Mint anyagi szimbólum az ösztönszféra kifejezője. Már az ókorban felveszi a vezeklés, az egyszerűség, az alázat értelmet.

Szürke

A hamu és a köd színe, ezáltal a szomorúság, a melankólia, az unalom, a fásultság, az egyhangúság jelképe. A keresztény szimbólikában a test halálát és a lélek halhatatlanságát jelképezi. Ebben az értelemben vált az egyházi közösségek, a rendek megkülönböztető színévé. A szürke a színek ellentéteként a semlegességet, a hétköznapiságot jelenti.

Fehér
A Fény, a tisztaság, a differenciálatlanság, a transzcendencia, a tökéletesség, az egyszerűség jelképe Lehet az öröm és a vigasság hordozója, éppúgy mint a gyász színe.

Arany
A napfény, az isteni hatalom, a megvilágosodás, a halhatatlanság, a dicsőség jelképe. Az összes napistent, a vetés és aratás isteneit, a beért termést szimbolizálja. A kereszténységben, az ikonfestészetben és a román kor nyugati festészetében az arany háttér a transzcendens szférára, a mennyei birodalomra utal, az arany dicsfény, a glória pedig a megdicsőült szentekre. Az ezoterikában a szoláris asztrál színe.

Ezüst
Utalhat a kereskedelemre és a pénz hatalmára. Az egyiptomi mítoszok szerint Ré napisten csontjai ezüstből vannak. Kínában a legértékesebb fémnek tartották; a Tejutat "ezüstfolyónak" nevezték. A görög-római mitológiában a második világkorszak az ezüstkor, amely az aranykor boldog világával szemben a hanyatlás kezdete.