Mindennapi csatáim


Pedagógusként sokszor érzem, hogy a munkámat szinte ellehetetlenítik az áltudományok. A médiában megjelenő, minden tudományos alapot nélkülöző „hírek” hatására a tanítási időből sokszor kénytelen vagyok időt szentelni arra, hogy, a diákoknak bemutassam, az aktuális téma tudományos megközelítését. A „világmegváltó”, és a „jelenlegi ismereteink szerint nem magyarázható” dolgok megmagyarázása előli kitérés, legtöbbször az áltudományok művelőinek malmára hajtják a vizet, ezért nem lehet kitérni a diákok kérdései elől. A médiában, gyakran hamisan mutatják be a természettudósok hozzáállását. Számát sem tudom, hányszor hallottam, hogy hallani sem akarnak az új felfedezésekről, és ez az, amit végképp nem lehet szerintem szó nélkül hagyni. A közoktatásban sajnos egyre kevesebb idő jut természettudományok oktatására, és ez nagyon megnehezíti a helyzetet. A folyamatos tananyag csökkentés eredményeként, egyre kevesebb esélye van arra, a diáknak, hogy egyedül képes legyen eligazodni, megkülönböztetni a tudományt, az áltudománytól.  A felületesen, és hiányosan elsajátított tananyag, meglepő módon, sokakat magabiztossá tesz. Tapasztalataim szerint, az alulképzettek meggyőzéséhez legtöbbször elegendő a megnyerő külső, és a folyamatos, szakszavakkal sűrűn teli tűzdelt magyarázat. Azzal teljesen tisztában vagyok, hogy ezeknek a szenzációknak a hírértéke sokkal nagyobb annál, hogy a kereskedelmi, haszonszerzés céljából működő médiák erről lemondjanak. De joggal követelhetem, hogy a költségvetési pénzekből működő médiákban áltudományoknak ne adjanak teret.

Az előadásom első példája az Ufómagazin honlapjának egy figelemre méltó állítása:

Weboldalunk létrehozását a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Vállalkozás Fejlesztési Program támogatta.

Az idei év nagy áltudományos slágere a semleges áram volt. Mivel a „hantagolyót” a nemzeti hírügynökségünk az MTI adta közre, a „fantasztikus felfedezés” nyomán elindult lavina szinte minden helyen vezető hírként szerepelt. Senki sem ellenőrizte le, hogy van-e a hírnek természettudományos alapja. Így semmi akadálya nem volt annak, hogy a „hír” mindenkihez eljusson. Találkozhattunk a hírrel a közszolgálati rádiókban és televíziókban, átvette szinte minden napilap. A szenzációnak ható hírt, érdemesnek tartotta közlésre a nőkhöz szóló bulvársajtó is, és találkozhattunk vele vallási újságok hasábjain is. Egyesek tettek hozzá még, az egyik kereskedelmi televízió egyenesen Nobel díjra esélyesnek kiáltotta ki az alkotókat. Egyedül az a tény ejthetett gondolkodóba, hogy a tudományos újságok, rádió és TV műsorok nem foglalkoztak vele! Lássuk az MTI hírét:

Korszakalkotó magyar felfedezés

Budapest, 2004. január 9., péntek (MTI) - Az Energitec Egyesület kutatói húszéves munka gyümölcseként a világon elsőként korszakalkotó felfedezést tettek, ami új megvilágításba helyezi az elektromágnesességről és az alapvető fizikai kölcsönhatásokról szerzett eddigi ismereteket, és sok más előnye mellett jelentős árammegtakarítást tesz lehetővé - jelentette be az elméleti kutatást végző Magyar László mérnök pénteken Budapesten.

A felfedezés lényege, hogy a szupravezetési jelenségekhez hasonló tulajdonságokat mutató hordozható villamoskészülékeket fejlesztettek ki, amelyek úgynevezett semleges áramot képesek gerjeszteni. A hagyományos villamos áram 50 herzes színuszos görbe jellel írható le és 230 Wolt feszültségű, míg a semleges áram nem 50 herzes, nem színuszos görbéjű, ám, hogy milyen, az a szabadalmi titok része.

Csefkó Pál Tamás, a három új berendezés feltalálója közölte: az elméleti felfedezést alkalmazva olyan transzformátort sikerült építeni, amely tömegében, méretében tized része a ma használtaknak, és eközben működési tulajdonságaiban felülmúlja azokat. A transzverternek elnevezett készülék 24 Volt egyenáramból váltóáramot állít elő, melyről működtethetők a mindennapjainkban megszokott 230 Volt/50 hertzes elektromos hálózatról üzemelő villamos gépek is. Az új készülék a hagyományos áramváltókhoz képest jól viseli az olyan terheléseket, mint például több villanymotor egyidejű ki- és bekapcsolása.

Az új berendezésről üzemeltetett motorok mechanikus akadályoztatásakor nem égnek le és nem teszik tönkre az áramátalakítót sem. Az új áramátalakítóról működtethetők a számítógépek, a televíziók, a rádiók, az izzólámpák, a fénycsövek, sőt a tapasztalatok szerint a berendezések hatásfoka látványosan megnő.

A feltalálók szerint a készülékkel 30 százalékos energia-megtakarítás érhető el. A transzverter további előnye, hogy a mérések szerint rádiófrekvenciás zavarokat nem okoz, közvetlenül rá lehet csatlakoztatni az elektromos hálózatra és áramkimaradáskor azonnal átveszi annak szerepét.

Egy másik kifejlesztett készülék a mágneses motorgenerátor, amely alkalmas a mechanikai energia mellett villamos energia termelésére is.

Csefkó Pál Tamás kifejtette: szintén az új felfedezés alapján olyan fénycsőgyújtó elektronikát sikerült kifejleszteni, amely a már kiégett, de le nem gázosodott fénycsövet is képes üzemeltetni vibrálástól mentesen, sőt a hagyományos fénycsövekhez képest szabályozható fényerővel. A fénycsövek teljesítményfelvétele kisebb mint a hagyományos feszültségtáplálás esetén.

Magyar László elmondta: a transzverter és a motorgenerátor szabadalmaztatása már folyamatban van. Jelenleg tőkebefektetőket keresnek, mivel a sorozatgyártáshoz szükséges zöldmezős beruházás üzleti és marketing tervével már rendelkeznek. Számításaik szerint várhatóan az észak-alföldi régióban megvalósuló új üzem 300 millió forintba, a gépészeti berendezések 100 millió forintba, míg a forgóeszközök beszerzése 200 millió forintba kerül. Ezzel egy 200 főt foglalkoztató napi 300 berendezés előállítását képes gyár valósulhat meg.

Petz Ernő akadémikus a felfedezés szakmai véleményezője elmondta: a felfedezés jelentősége hasonlítható a Déri-Bláthy-Zipetnovszky féle transzformátor feltalálásához.


Ez a hír szakmai szemmel nézve, már az első soroktól kezdve hiteltelen. Az írója vérbeli szenzációhajhász, tettenérhetően nem ért ahhoz, amiről ír. A cikk írójának a felelősséget bátran felvethetjük. Pusztán azért, mert egy névtelen, mind fizikában, mind elektronikában ismeretlen egyesület bejelenti, hogy korszakalkotó felfedezést tett, ezt miért írja, írhatja meg egy a témához nem értő újságíró az MTI híreként. Mindezt az adófizetők pénzén. Miért nem veszi észre a durva szakmai hibát a főszerkesztő? Elektronikai és fizikai ismeretek nélkül is könnyen megállapítható lett volna, hogy Petz Ernő nem akadémikus. A hír azon része miszerint, tőkebefektetőket keresnek, ez további aggályokat vet fel. Ha valaki a nemzeti hírügynökség cikke alapján bedől, és a pénzét befekteti a hírben nagyon előnyösnek mutatkozó zöldmezős beruházásba (ami biztos pénzügyi kudarccal fog végződni), akkor ki vállalja a felelősséget? Az MTI a híreiért felelősséget is vállal? Szerintem, az állami pénzből működő MTI, mint nemzeti hírügynökség nem lehet hiteltelen. Az is felettébb furcsa, hogy az MTA sem tiltakozott, lehet, hogy nincs sajtófigyelés az Akadémián? Az MTI-nek időben elküldött helyreigazítási kérelem elejét vehette volna a semleges áram dicsőséges menetelésének.

Sajnos sokan érzik úgy hogy tudományos témákkal is kell foglalkozniuk, ami nem lenne baj ha jól tennék azt. Biztosan sokan látták, A szólás szabadsága című műsorban azt a riportot, amelyben egy belgyógyász orvos 30 évi munkásságát ismerhettük meg. Einstein tévedését és a relativitáselmélet hibáit ecsetelték hosszasan. A fizikában jártasak elképedve hallgathatták a szerző és a meghívott szakértő állításait, és jól tudjuk mivel járt volna ilyet állítani egy fizika vizsgán. Az egyébként jogi végzettségű sztár riporter elképesztően tájékozatlan a témában. Egy hangzatos címet választott, amivel, a műsor előzetesben felcsigázta a nézők érdeklődését. A szólás szabadsága helyett a műsorban a nézők valami egészen mást kaptak. Alaptalan és felelőtlen mondatok hangzottak el mind a szerző, mind a szakértő szájából, miközben a riporter arra kérte leginkább őket, hogy csak olyan részleteket érintsenek amelyeket Ő is megért. Figyelmen kívül hagyták mindazokat a tényeket hogy a támadott elméletnek vannak gyakorlati eredményei, számtalan jelenség igazolta, és egyetelen olyan tény sem merült fel amely arra mutatna, hogy “baj lenne vele”. A műsor vezetője még megfelelő szakértőt sem tudott választani. Nehezen hiszem el, hogy egy ilyen múlttal rendelkező újságíró ne tudta volna, hogy hol talál hiteles fizika szakértőt.Vajjon hogyan akadt rá a szakmában névtelen Alfa Csoport Laboratóriumok Alapítvány egyik vitatható munkásságú tagjára? Miért nem jutott eszébe például a Magyar Tudományos Akadémia, a Központi Fizikai Kutató Intézet vagy az egyetemek Fizikai Intézete mint lehetséges helyek, ahol hozzáértő szakembert találhat. Ha csak egy kicsit is tájékozódott volna, a műsora előtt Friderikusz Sándor, akkor láthatta volna azt is, hogy Einstein művét szakmai álruhába öltözött politikai körök is támadják. Molnár R. Pál adta már “szakértelmét” egy ilyen műhöz, ezért sem lett volna szabad meghívni szakértőnek. Figyelembe véve, hogy a produkció mennyi pénzbe kerül az MTV-nek, megint csak a felelősség kérdése merül fel bennem, és az hogy az adófizetők pénzén kell-e ilyen műsort csinálni. Ne feledjük el, ma a közszolgálati TV adókon milyen helyzetben vannak az oktatási műsorok, – valószínű, hogy a pénzhiány miatt. Azt sem fogadom el ellenérvként, hogy a “SZENT NÉZŐSZÁM” mögé lehet jelen esetben bújni. A műsor (ezen részével) leginkább azt érte el, hogy egy tudományosan megalapozatlan könyvnek csinált hallatlan ismertséget. Hát nem például a Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete című könyvének kellene ilyen “lehetőséget” kapnia, egy közszolgálati TV-ben?

2004 nyarán az MTV és az MTA kötött egy együttműködési szerződést. Ennek értelmében az MTV és az MTA közösen lép fel az áltudományok ellen. Jó volt ezt látni és hallani. De az örömöm nem tartott sokáig. A megújult MTV honlapon ott, ahol régebben a fórum volt, most horoszkóp van! 2004 októberében a Napi Mozaik magazin műsor is csalárdul elárulta az ügyet! Egy régi ügyet vettek elő, gróf Spanyol Zoltán 1986-ban szabadalmaztatott vízhajtású autóját. 100km egy liter vízzel, hangzott el a beharangozóban. Az adás szerkesztői nem kezdők, mégis olyan tájékozatlanságról tettek tanúbizonyságot, amely egyenesen ijesztő. A több mint negyedórás műsorblokkban a feltaláló valótlan állításait ámulva hallgatták a műsorvezetők. „A víz izotóp anyag”, mondta Spanyol Zoltán, az ilyen mondatok után középiskolai feleletre egyértelműen az elégtelen osztályzat jár. Ha már a középiskolai kémia és fizika tantárgy alapfogalmaival nincsenek tisztában, legalább azt tudhatták volna, hogy a szabadalmi oltalommal rendelkező dolgoknál nem feltétel a működőképesség. Ezt a szabadalmi hivatal ugyanis nem vizsgálja.  A műsorban bemutattak egy teljesen más elven működő, fejlesztési stádiumban lévő modellt. Ez az autó cseppfolyós hidrogén gázzal üzemel, (amelyről tudjuk, hogy heves hőtermelő kémiai reakció során képes vízzé elégni) és égésterméke vízgőz. Spanyol Zoltán autójának a hajtóanyaga víz, és érdekes módón az égésterméke is víz. Rejtélyes módon, a hideg csapvíz meghajtja az autót, közben gőzzé válik. Valószínűleg, azután érthetjük meg ezt a folyamatot, ha majd sikerül a hajunknál fogva felemelni magunkat. Ugyanebben a műsorban mutatták be, hogyan lehet a vizet „beprogramozni”. Ehhez elegendő egy bibliából kimásolt papírlapra tenni egy csupor vizet és bizonyos idei rajta kell hagyni. "Ez a víz azután nagyon finom lesz, és napok múlva sem poshad meg, sőt gyógyító hatásúvá válik". Erre japán kutatók jöttek rá, akik szerint a víz az űrből jött és üzenete van. Mindezek a fent említett szerződés aláírása után hangzottak el.