Pedagógusként sokszor
érzem, hogy a munkámat szinte ellehetetlenítik az
áltudományok. A médiában
megjelenő, minden tudományos alapot nélkülöző
„hírek” hatására a tanítási
időből sokszor kénytelen vagyok időt szentelni arra, hogy, a
diákoknak bemutassam,
az aktuális téma tudományos
megközelítését. A
„világmegváltó”, és a „jelenlegi
ismereteink szerint nem magyarázható” dolgok
megmagyarázása előli kitérés,
legtöbbször az áltudományok művelőinek
malmára hajtják a vizet, ezért nem lehet
kitérni a diákok kérdései elől. A
médiában, gyakran hamisan mutatják be a
természettudósok
hozzáállását. Számát sem
tudom, hányszor hallottam, hogy
hallani sem akarnak az új felfedezésekről, és ez
az, amit végképp nem lehet
szerintem szó nélkül hagyni. A
közoktatásban sajnos egyre kevesebb idő jut
természettudományok oktatására, és
ez nagyon megnehezíti a helyzetet. A
folyamatos tananyag csökkentés eredményeként,
egyre kevesebb esélye van arra, a
diáknak, hogy egyedül képes legyen eligazodni,
megkülönböztetni a tudományt, az
áltudománytól. A
felületesen, és
hiányosan elsajátított tananyag, meglepő
módon, sokakat magabiztossá tesz.
Tapasztalataim szerint, az alulképzettek
meggyőzéséhez legtöbbször elegendő a
megnyerő külső, és a folyamatos, szakszavakkal sűrűn teli
tűzdelt magyarázat.
Azzal teljesen tisztában vagyok, hogy ezeknek a
szenzációknak a hírértéke
sokkal nagyobb annál, hogy a kereskedelmi, haszonszerzés
céljából működő médiák
erről lemondjanak. De joggal követelhetem, hogy a
költségvetési pénzekből
működő médiákban áltudományoknak ne
adjanak teret.
Az előadásom első példája az Ufómagazin
honlapjának egy figelemre méltó
állítása:
Weboldalunk létrehozását a
Vállalkozás Fejlesztési Program
támogatta.
Az idei év nagy áltudományos
slágere a semleges
áram volt. Mivel a „hantagolyót” a nemzeti
hírügynökségünk az MTI adta közre, a
„fantasztikus felfedezés” nyomán elindult lavina szinte
minden helyen vezető
hírként szerepelt. Senki sem ellenőrizte le, hogy van-e a
hírnek
természettudományos alapja. Így semmi
akadálya nem volt annak, hogy a „hír”
mindenkihez eljusson. Találkozhattunk a hírrel a
közszolgálati rádiókban és
televíziókban, átvette szinte minden napilap. A
szenzációnak ható hírt,
érdemesnek tartotta közlésre a nőkhöz
szóló bulvársajtó is, és
találkozhattunk
vele vallási újságok hasábjain is. Egyesek
tettek hozzá még, az egyik
kereskedelmi televízió egyenesen Nobel díjra
esélyesnek kiáltotta ki az
alkotókat. Egyedül az a tény ejthetett
gondolkodóba, hogy a tudományos újságok,
rádió és TV műsorok nem foglalkoztak vele!
Lássuk az MTI hírét:
Korszakalkotó magyar felfedezés
Budapest, 2004. január 9., péntek
(MTI) - Az Energitec Egyesület kutatói
húszéves munka gyümölcseként a
világon elsőként korszakalkotó felfedezést
tettek, ami új megvilágításba helyezi az
elektromágnesességről és az alapvető
fizikai kölcsönhatásokról szerzett eddigi
ismereteket, és sok más előnye mellett
jelentős árammegtakarítást tesz lehetővé -
jelentette be az elméleti kutatást
végző Magyar László mérnök
pénteken Budapesten.
A felfedezés lényege, hogy a
szupravezetési jelenségekhez hasonló
tulajdonságokat mutató hordozható
villamoskészülékeket fejlesztettek ki,
amelyek úgynevezett semleges áramot képesek
gerjeszteni. A hagyományos villamos
áram 50 herzes színuszos görbe jellel
írható le és 230 Wolt feszültségű,
míg a
semleges áram nem 50 herzes, nem színuszos
görbéjű, ám, hogy milyen, az a
szabadalmi titok része.
Csefkó Pál Tamás, a
három új berendezés feltalálója
közölte: az elméleti
felfedezést alkalmazva olyan transzformátort
sikerült építeni, amely tömegében,
méretében tized része a ma használtaknak,
és eközben működési tulajdonságaiban
felülmúlja azokat. A transzverternek elnevezett
készülék 24 Volt egyenáramból
váltóáramot állít elő, melyről
működtethetők a mindennapjainkban megszokott 230
Volt/50 hertzes elektromos hálózatról üzemelő
villamos gépek is. Az új készülék
a hagyományos áramváltókhoz képest
jól viseli az olyan terheléseket, mint
például több villanymotor egyidejű ki- és
bekapcsolása.
Az új berendezésről üzemeltetett
motorok mechanikus akadályoztatásakor nem
égnek le és nem teszik tönkre az
áramátalakítót sem. Az új
áramátalakítóról
működtethetők a számítógépek, a
televíziók, a rádiók, az
izzólámpák, a
fénycsövek, sőt a tapasztalatok szerint a
berendezések hatásfoka látványosan
megnő.
A feltalálók szerint a
készülékkel 30 százalékos
energia-megtakarítás
érhető el. A transzverter további előnye, hogy a
mérések szerint
rádiófrekvenciás zavarokat nem okoz,
közvetlenül rá lehet csatlakoztatni az
elektromos hálózatra és
áramkimaradáskor azonnal átveszi annak
szerepét.
Egy másik kifejlesztett
készülék a mágneses motorgenerátor,
amely alkalmas
a mechanikai energia mellett villamos energia termelésére
is.
Csefkó Pál Tamás kifejtette:
szintén az új felfedezés alapján olyan
fénycsőgyújtó elektronikát sikerült
kifejleszteni, amely a már kiégett, de le
nem gázosodott fénycsövet is képes
üzemeltetni vibrálástól mentesen, sőt a
hagyományos fénycsövekhez képest
szabályozható fényerővel. A fénycsövek
teljesítményfelvétele kisebb mint a
hagyományos feszültségtáplálás
esetén.
Magyar László elmondta: a
transzverter és a motorgenerátor
szabadalmaztatása már folyamatban van. Jelenleg
tőkebefektetőket keresnek,
mivel a sorozatgyártáshoz szükséges
zöldmezős beruházás üzleti és marketing
tervével már rendelkeznek.
Számításaik szerint várhatóan az
észak-alföldi
régióban megvalósuló új üzem
300 millió forintba, a gépészeti
berendezések 100
millió forintba, míg a forgóeszközök
beszerzése 200 millió forintba kerül.
Ezzel egy 200 főt foglalkoztató napi 300 berendezés
előállítását képes gyár
valósulhat meg.
Petz Ernő akadémikus a
felfedezés szakmai véleményezője elmondta: a
felfedezés jelentősége
hasonlítható a Déri-Bláthy-Zipetnovszky
féle transzformátor feltalálásához.
Ez a hír szakmai szemmel nézve, már az első
soroktól kezdve hiteltelen. Az írója
vérbeli szenzációhajhász,
tettenérhetően
nem ért ahhoz, amiről ír. A cikk
írójának a felelősséget bátran
felvethetjük.
Pusztán azért, mert egy névtelen, mind
fizikában, mind elektronikában
ismeretlen egyesület bejelenti, hogy korszakalkotó
felfedezést tett, ezt miért
írja, írhatja meg egy a témához nem
értő újságíró az MTI
híreként. Mindezt az
adófizetők pénzén. Miért nem veszi
észre a durva szakmai hibát a főszerkesztő?
Elektronikai és fizikai ismeretek nélkül is
könnyen megállapítható lett volna,
hogy Petz Ernő nem akadémikus. A hír azon része
miszerint, tőkebefektetőket
keresnek, ez további aggályokat vet fel. Ha valaki a
nemzeti hírügynökség cikke
alapján bedől, és a pénzét befekteti a
hírben nagyon előnyösnek mutatkozó
zöldmezős beruházásba (ami biztos
pénzügyi kudarccal fog végződni), akkor ki
vállalja a felelősséget? Az MTI a híreiért
felelősséget is vállal? Szerintem,
az állami pénzből működő MTI, mint nemzeti
hírügynökség nem lehet hiteltelen.
Az is felettébb furcsa, hogy az MTA sem tiltakozott, lehet, hogy
nincs
sajtófigyelés az Akadémián? Az MTI-nek
időben elküldött helyreigazítási kérelem
elejét vehette volna a semleges áram dicsőséges
menetelésének.
Sajnos sokan érzik úgy hogy tudományos
témákkal
is kell foglalkozniuk, ami nem lenne baj ha jól tennék
azt. Biztosan sokan látták,
A
szólás szabadsága című műsorban azt a
riportot, amelyben egy
belgyógyász orvos 30 évi
munkásságát ismerhettük meg. Einstein
tévedését és a
relativitáselmélet hibáit ecsetelték
hosszasan. A fizikában jártasak elképedve
hallgathatták a szerző és a meghívott
szakértő állításait, és jól
tudjuk
mivel járt volna ilyet állítani egy fizika
vizsgán. Az egyébként jogi
végzettségű
sztár riporter elképesztően tájékozatlan a
témában. Egy hangzatos címet
választott, amivel, a műsor előzetesben felcsigázta a
nézők érdeklődését. A
szólás szabadsága helyett a műsorban a
nézők valami egészen mást kaptak.
Alaptalan és felelőtlen mondatok hangzottak el mind a szerző,
mind a szakértő
szájából, miközben a riporter arra
kérte leginkább őket, hogy csak olyan
részleteket érintsenek amelyeket Ő is megért.
Figyelmen kívül hagyták
mindazokat a tényeket hogy a támadott elméletnek
vannak gyakorlati eredményei,
számtalan jelenség igazolta, és egyetelen olyan
tény sem merült fel amely arra
mutatna, hogy “baj lenne vele”. A műsor vezetője még megfelelő
szakértőt sem
tudott választani. Nehezen hiszem el, hogy egy ilyen
múlttal rendelkező
újságíró ne tudta volna, hogy hol
talál hiteles fizika szakértőt.Vajjon hogyan akadt
rá a szakmában névtelen
Alfa Csoport
Laboratóriumok Alapítvány egyik
vitatható
munkásságú tagjára? Miért nem
jutott eszébe például a Magyar Tudományos
Akadémia, a Központi Fizikai Kutató
Intézet vagy az egyetemek Fizikai Intézete mint
lehetséges helyek, ahol
hozzáértő szakembert találhat. Ha csak egy kicsit
is tájékozódott volna, a műsora
előtt Friderikusz Sándor, akkor láthatta volna azt is,
hogy
Einstein
művét
szakmai álruhába öltözött politikai
körök is támadják. Molnár R.
Pál adta már
“szakértelmét”
egy ilyen
műhöz, ezért sem lett volna szabad meghívni
szakértőnek. Figyelembe véve, hogy a produkció
mennyi pénzbe kerül az MTV-nek,
megint csak a felelősség kérdése merül fel
bennem, és az hogy az adófizetők
pénzén kell-e ilyen műsort csinálni. Ne
feledjük el, ma a közszolgálati TV adókon
milyen helyzetben vannak az oktatási műsorok, –
valószínű, hogy a pénzhiány miatt. Azt sem
fogadom el ellenérvként, hogy a “SZENT
NÉZŐSZÁM” mögé lehet jelen esetben
bújni. A műsor (ezen részével) leginkább
azt érte el, hogy egy tudományosan
megalapozatlan könyvnek csinált hallatlan
ismertséget. Hát nem például a Simonyi
Károly: A fizika kultúrtörténete című
könyvének kellene ilyen “lehetőséget”
kapnia, egy közszolgálati TV-ben?
2004 nyarán az MTV és az MTA kötött egy
együttműködési szerződést. Ennek
értelmében az MTV és az MTA közösen
lép fel az
áltudományok ellen. Jó volt ezt látni
és hallani. De az örömöm nem tartott
sokáig. A megújult MTV honlapon ott, ahol régebben
a fórum volt, most horoszkóp
van! 2004 októberében a Napi Mozaik magazin műsor is
csalárdul elárulta az ügyet! Egy
régi ügyet vettek elő, gróf Spanyol Zoltán
1986-ban szabadalmaztatott
vízhajtású
autóját. 100km egy liter vízzel, hangzott el a
beharangozóban. Az adás
szerkesztői nem kezdők, mégis olyan
tájékozatlanságról tettek
tanúbizonyságot,
amely egyenesen ijesztő. A több mint negyedórás
műsorblokkban a feltaláló
valótlan állításait ámulva
hallgatták a műsorvezetők. „A víz izotóp anyag”,
mondta Spanyol Zoltán, az ilyen mondatok után
középiskolai feleletre
egyértelműen az elégtelen osztályzat jár.
Ha már a középiskolai kémia és fizika
tantárgy alapfogalmaival nincsenek tisztában,
legalább azt tudhatták volna,
hogy a szabadalmi oltalommal rendelkező dolgoknál nem
feltétel a
működőképesség. Ezt a szabadalmi hivatal ugyanis nem
vizsgálja. A műsorban bemutattak egy teljesen más
elven
működő, fejlesztési stádiumban lévő modellt.
Ez az autó cseppfolyós hidrogén
gázzal üzemel, (amelyről tudjuk, hogy heves hőtermelő
kémiai reakció során
képes vízzé elégni) és
égésterméke vízgőz. Spanyol Zoltán
autójának a
hajtóanyaga víz, és érdekes
módón az égésterméke is víz.
Rejtélyes módon, a
hideg csapvíz meghajtja az autót, közben
gőzzé válik. Valószínűleg, azután
érthetjük meg ezt a folyamatot, ha majd sikerül a
hajunknál fogva felemelni
magunkat. Ugyanebben a műsorban mutatták be, hogyan lehet
a vizet „beprogramozni”.
Ehhez elegendő egy bibliából kimásolt
papírlapra tenni egy csupor vizet és
bizonyos idei rajta kell hagyni. "
Ez
a víz azután nagyon finom lesz, és napok
múlva sem poshad meg, sőt gyógyító
hatásúvá válik". Erre japán
kutatók jöttek
rá, akik szerint a víz az űrből jött és
üzenete van. Mindezek a fent említett
szerződés aláírása után hangzottak
el.